2011. május 3., kedd

Cézár saláta


Az ember a legkisebb dolgokon kezdi. A legeslegkisebbeken. Ilyen egészen kicsiny dolog az étkezés előtt mondott fohász. Az ilyen kapcsolat pozitív eredménye, hogy a test és a lélek megnyugszik. Az ember megereszkedik, izmai és idegei és szervei feszültségükből fölengednek. Semmi sem fontosabb, mint hogy a gyomor étkezés előtt megnyugodjék.

(Hamvas Béla)




A Cézár salátáról már szerintem mindenki hallott vagy kóstolta is. Amilyen egyszerű, olyan finom. Megalkotója Caesar Cardini, egy olasz születésű séf, aki a mexikói Tijuana-ban vezetett éttermet. A saláta állítólag 1924-ben született egy forgalmas nap végén, mikor is szenyor Cardini a maradékokból "dobta" össze ezt a mára már világhírűvé és klasszikussá vált salátát.

Hozzávalók:
étvágy szerint római saláta (én fejes salátával készítettem),
kenyérdarabok (fehér kenyérből),
fokhagyma,
1 tojás,
kevés Worcestershire szósz,
borecet vagy citrom vagy lime leve,
só,
frissen őrölt bors,
frissen reszelt parmezán sajt,
olívaolaj.

Ne várjatok precíze mennyiségeket, mert salátát érzésből készít az ember... :)
Tehát. A salátaleveleket megmossuk, kicentrifugázzuk. A fehérkenyeret kis darabokra tépkedjük. Serpenyőben kevés olívaolajat melegítünk fokhagymaszeletekkel és mikor átvette az olaj a fokhagyma ízét, a darabokat eltávolítjuk az olajból. Ebben pirítjuk meg a kenyérdarabkákat.
A tojást forró, de nem forrásban lévő vízben főzzük körülbelül másfél percig, majd egyből hideg vízben lehűtjük. Felütjük egy tálba. Vagy: a tojást forrásban lévő vízbe merítjük 50 másodpercre. Vagy: a tojást forrásban lévő vízzel leöntjük hogy ellepje és 10 percig hagyjuk benne, majd hűtjük és tálba felütjük. Ebből az enyhén főtt tojásból készül az öntet. A háromból bármelyik módot választhatjuk a tojás enyhén főzéséhez. Teszünk hozzá sót, frissen őrölt borsot, zúzott fokhagymát, Worcestershire szószt, borecetet vagy lime vagy citrom levét, és olívaolajjal apránként kikeverjük hogy szép sűrű öntet legyen belőle. Egy tojáshoz körülbelül 1 dl-nyi olívaolajat keverhetünk. Mikor kikevertük az öntetet, reszelt parmezánt is keverünk bele.
A salátaleveleket körülbelül 5-ször 5 cm-es darabokra vágjuk. Hozzáadjuk a pirított kenyérkockákat és elkeverjük az öntet 2/3-ával. Tálaljuk, majd a tányéron még megcsepegtetjük öntettel, és parmezánforgácsokkal díszítjük. Azonnal tálaljuk.
Állítólag ez az igazi recept. Sok helyütt viszont szardellafilét is írnak az öntetbe illetve kapribogyót is, valamint más salátafajtákkal is készítik. Ma már a vendéglőkben szinte kizárólag valamilyen grillezett hússal (csirke, pulyka, kacsamell) vagy hallal, kagylóval vagy rákkal dúsítják.
Az én salátám sem lett teljesen autentikus, mert ruccolát is tettem bele, valamint fejes salátából készítettem, mert mifelénk egyáltalán nincs római saláta. Az öntetembe apróra vágott olajbogyó is került.
Hát akkor, Isten hozott minket Tijuana-ban. :)

2011. május 1., vasárnap

Négy recept, egy hétvége

.

Az adás és az elfogadás után a szeretet iskolájának talán legnehezebb tantárgya az elengedés művészete. Elengedni mindent és mindenkit, akiket valaha szerettünk, és hinni, hogy a lélek szabadságában örökre együtt maradunk.

(Simon András)
 



Erre a hétvégére tobzódhattunk az alkalmakban. Szombaton országos ballagás, vasárnap anyák napja és majális. Lett volna, ha el nem mossa az eső. Nem panaszkodom, nem vagyunk nagy majálisozók és az eső is nagyon kellett már, azt mondják.
Mi is hivatalosak voltunk sógornőmékhez, férjem hugának a legnagyobb fia ballagott. Anyóska és sógornőm - no meg az ünnepelt - sütikkel várták a vendégeket, s aztán mentünk csak le ebédelni a közeli étterembe. Róluk nem írok semmit, mert vagy jót, vagy semmit. Átlagos hely, átlagos színvonal, átlagos ételek. Semmi extra. De legalább levegőn voltunk és együtt, egy asztalnál meg tudtunk ebédelni. Sajnos egy városi lakás nem igazán alkalmas nagy családi rendezvények lebonyolítására.
A sütiket azonban lefotóztam és elkértem a recepteket is. Sógornőm sütötte a krémes sütit, az ő anyósának a receptje alapján. Nagyon könnyű, finom, igazán habos desszert. A túrós alagutat anyóska sütötte, nagyon szeretjük, mindig sikere van. A darálós kekszet pedig a ballagó ünnepelt készítette. Úgy tűnik, ő már a harmadik férfiember a családban, aki remekül süt. :)
És akkor a receptek.




Diplomata krémes egy nagy gáztepsinyi mennyiséghez:

7 tojás sárgáját 20 dkg kristálycukorral és 8 evőkanál vízzel habosra keverünk. 20 dkg lisztet, 1 evőkanál kakaóport és 1 csomag sütőport összekeverünk, majd hozzákeverjük a krémesített tojássárgájához.
Vajazott, lisztezett tepsiben megsütjük ahogy a piskótát szokás.
Közben 3 csomag vaníliás pudingport, 1 csomag vaníliás cukrot, 8 evőkanál kristálycukrot 7,5 dl tejjel megfőzünk. A 7 tojásfehérjét 5 evőkanál cukorral habosra verjük, és a még meleg pudinghoz keverjük, de nem habverővel hanem fakanállal. Kivesszük a tésztát a sütőből, a sütőt lekapcsoljuk, de becsukjuk az ajtaját. A piskótalapra kenjük a pudingos krémet és visszatesszük a még meleg sütőbe úgy 5 percre, majd kivesszük és hagyjuk teljesen lehúlni.
Tejszínhabot verünk kevés porcukorral 1/2 liter tejszínből, és a krém tetejére kenjük. Kakaóporral megszórjuk. Kockákra vágva tálaljuk.
Lehet variálni a krémjét, pl. epresen is készíthetjük.
Két gáztepsi méret létezik. Az én nagytepsim teljesen kocka alakú, sógornőmé viszont téglalap. Vagyis kisebb, mert modernebb sütője van. Tehát ez a kisebbhez való adag.

Túrós alagút 1 őzgerincformához:

A tésztához: 16 dkg liszt, 1 evőkanál porcukor, 10 dkg vaj, 2 késhegynyi sütőpor, 2 teáskanál kakaópor, 2 tojás sárgája, 1 kanál tejföl.
A töltelékhez:
0,5 kg túró, 1 vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja, 3 tojás sárgája, 20 dkg porcukor, 2 evőkanál búzadara.

A tészta hozzávalóit összedolgozzuk, míg a töltelék elkészül, hűtőbe tesszük.
Kikeverjük a tölteléket. Az őzgerincformát kivajazzuk, a tésztát körülbelül fél centi vastagra kinyújtjuk, körülbelül akkora kockát levágunk, amekkora kell a formába. Kibéleljük vele az őzgerincet. Beletesszük a túrótölteléket, aztán a maradék téglalap alakú tésztát a tetejére tesszük. Körülbelül 160 fokon sütjük 25-30 percig.
A maradék tojásfehérjéből egy-kettőt ha nem akarjuk máshoz felhasználni vagy lefagyasztani, fölverhetjük habbá és a töltelékhez keverhetjük.

Darálós keksz:

70 dkg liszt, 25 dkg vaj, 25 dkg porcukor, 4 egész tojás, 2 vaníliás cukor,, 1/2 csomag sütőpor, csipet só.
A vajat habosra kikeverjük a cukorral, majd egyenként hozzáadjuk az egész tojásokat, a vaníliás cukrot, sót. Majd a sütőporral kevert liszttel összegyúrjuk. Pihentetjük jópár óráig hűtőben. Legjobb este összeállítani és másnap reggel sütni, vagy fordítva: reggel összegyúrni, este sütni.
Darálóval és kekszelőtéttel ledaráljuk. Vajazott tepsire tesszük a csíkokat és közepes lángon világosra sütjük.

A negyedik recept egy nem-recept... Mivel május elseje van, reggel vettem virslit. Sör volt itthon hozzá. No de a hétvégi nagy rohanásban elfelejtettem kenyeret venni és az meg már nem volt a boltban. Sütöttem hát hot-dog kifliket. Kissé összecsaptam (nem vagyok büszke rá), mert lágy is lett a tészta és túl is sütöttem, de nem vészes. :)
A challah receptjét használtam hozzá, csak kevesebb cukorral és fele víz-fele tej volt a folyadék.


Hot-dog kifli:

30 dkg liszt, 1 dkg friss élesztő, 2 dkg kristálycukor, 1 csapott teáskanál só, 1,5 dl langyos tej-víz keverék, 1 egész tojás, 1 evőkanál étolaj. Úgyanúgy készítsük, mint a challahot. Mikor megkelt, virsli hosszúságú és vastagságú hengerere formázzuk. Sütés előtt a tetejét ugyanúgy kevés tejjel elkevert, felvert tojással megkenjük. Ebből 6-7 kifli jön ki. Formázhatjuk úgy is, hogy minden darabot nagyon vékony téglalappá nyújtunk úgy, hogy a hosszabb oldala a virsli hosszának fleljen meg. És feltekerjük, mint a kiflit szokás. Tojással megkenjük, majd sütjük.
Tipp: Ha nagyon-nagyon bőven megszórjuk a kiflik tetejét reszelt sajttal, akkor pedig finom sajtos stanglit fogunk eredményül kapni.

2011. április 27., szerda

Tilos az dohányzás

.

A bor szertartástanát a szájharmóniákról szóló fejezettel kell kezdeni. Ez a bor tudományában az, ami a zenében az összhangzattan. Meg kell tanulni, hogy a szájharmónia alapja az alapszájhármas, az étel, az ital és a dohány. Milyen étel, milyen ital, milyen dohány milyen módon illik, egymást üti, vagy kiemeli, kívánja, vagy semlegesíti. Vannak tiltott lépések, mint az összhangzattanban a párhuzamos kvint és oktáv. Vannak diszharmóniák, amelyeket fel kell oldani. Általában ki lehet mondani, hogy az evés a testi aktus, a fundamentum; az ivás a lelki aktus; a dohányzás a szellemi aktus. Kezdeni mindig az evéssel kell, végezni mindig a füsttel. Megjegyzem, hogy az antinikotinistát ateista szektariánusnak tartom. Ennek a fejezetnek jeligéje az Upanisádok egyik halhatatlan mondata: Brahman legmagasabb alakja a táplálék.

....

A dohányról nem beszélek sokat. Nagy ebéd után az első füst legyen szivar, éspedig kubai (Havanna). A második vastag albán cigaretta, az aranysárga, méregerős fajtából. A harmadik lehet könnyebb görög, vagy szerb. Közönségesebb ebéd után is először minden esetben szivart ajánlok. Kisebb, baráti ebédek után lehet négyféle cigaretta: egyiptomi, angol, szerb és középerős magyar. Magányos ivásoknál pipázni kell, éspedig hangulat szerint angol illatos dohányt, vagy verpelétit. Általában azt tapasztaltam, hogy még azok is, akik az ételek és a borok válogatásában elég nagy készségre tettek szert, a dohányösszhangzatokra kevesebb figyelmet fordítanak. Ennek a gondatlanságnak előbb-utóbb meg kell szűnnie. Ha bennünket helyesen kormányoznának, a különböző ételekhez és borokhoz való dohányok szívását már régen rendelet szabályozná. A jelen ateista kormányzatoktól persze az ilyesmit hiába várjuk.



Cserna-Szabó András: Vita Illuminativa 



1945 verőfényes nyarán Budapest romokban. Még nem dőlt el semmi. Némelyek európai független demokráciáról álmodnak, mások biztosak abban, hogy a pokol után újabb pokol következik, szovjet típusú diktatúra. Hamvas Béla fővárosi könyvtáros ekkor Balatonberényben vakációzik. Úgy mondják, szinte egyetlen lélegzetre írta meg A bor filozófiája című esszéjét, vallásfilozófiai vázlatát, ateistáknak szóló imakönyvét.

Nem kétséges, ha Balatonon nyaraló könyvtárosunk csak könyve első tizenhárom oldalát írta volna meg, aztán a vakáció többi részét pancsolással tölti, a magyar gasztronómia már ekkor is sokkal gazdagabb lett volna. Krúdy Gyula tizenkét éve halott, a csendet valakinek meg kellett törnie, és Hamvas megtörte. Ki kellett végre újra mondani, hogy Istent szólíthatjuk csóknak, mámornak és főtt sonkának, de legfőképpen bornak.
És Hamvas kimondta. A harcot újra fel kellett vennünk az antialkoholisták és a korpán-vízen élő pietisták ellen. Hamvas felvette. Béla, a mi Bélánk hirtelenjében a bor világtörténetét is felvázolta. Ez a hamvasi gasztrohistória természetesen három nagy korszakból áll.
A Noé előtti időből, amikor az emberiség még nem ismeri a bort, csak álmodozik róla. A Noé utáni korból, mely az első szőlőtőke elültetésével kezdődik. Az utolsó szakasz a víz borrá változtatásával indul. A vég kezdete. "Mi jelenleg ebben a korban élünk" - írja Hamvas.

Máskor száz évig nem történik ennyi a hazai gasztronómiai gondolkodásban, mint most ebben a 13 oldalban. Drága kincsünk ez nekünk, akik csókkal, mámorral, sonkával, borral dolgozunk.

Ez a könyv még csak ezután kezdődik. Béla fürdőnadrágot húz, megmártózik a Balatonban, majd egy szomorúfűz árnyékában cigarettára gyújt, bort önt poharába, tollat ragad és lefekteti minden magyar gyomorelmélet alapjait. Égető szükségünk volt erre, hosszú századok óta beszéltünk úgy ételről, italról, nőről, Istenről, hogy az ízlelés bölcseletének fundamentuma hiányzott. Mert e negyvenötös, kánikulai délután óta tudjuk, hogy szájunkkal vagyunk a világhoz nőve. Hogy ez az egyetlen közvetlen kapcsolatunk. Hogy csakis akkor tudjuk meg valamiről, hogy micsoda, ha megízleltük. Hogy csakis akkor ismerünk meg egy nőt, ha megcsókoltuk, vagyis ettünk belőle, s ő evett belőlünk.

Erről az alapkőről visszatekintve valahogy sokkal jobban értjük mindazt, amit magyar nyelven a gyomorról írtak. Innen nézve világosabb, miért szerette Mikes Kelemen úgy a nénjét, mint a káposztát, mit látott Szinbád a velős csont közepében, miért gondolta úgy Rejtő Jenő, hogy konyhaművészettel megjavítható lenne az emberiség.

A fővárosi könyvtáros belenéz a magyar tenger víztükrén csillogó lemenő napba, és azt mondja, a bor Isten maszkja. Egy embertelen és ateista kor hajnalán azt javallja, a puritán szívidióták ellen harcoljunk disznótorral. Szűzpecsenye, hurka, friss kolbász, ecetes paprika, hagyma, baracklekváros fánk, két üveg szekszárdi, s a terrorista pietista Istenre cseréli az elvet. Talán ha Rákosi Mátyás részt vesz ebben a tor-kúrában, másképp alakulnak a dolgok. Sajnos, a terápiára nem kerülhetett sor, Hamvas ugyanis nem volt kéznél. '48-ban kényszernyugdíjazzák, Szentendrén lesz földműves, majd Inotán és Tiszapalkonyán raktáros. Ez a földműves írta a Karnevál című nagyregényt, a raktáros pedig a Patmosz című esszéfüzért. Istenem, ilyen a magyar paraszt, néha összedob egy párkötetes regényfolyamot!

Nézzék csak ezt a negyvennyolc éves férfit, ahogy borosflaskával a kezében a hegyoldalon kaptat a ház felé. Túl van két nagy háborún, sebesüléseken, nőkön, lakását bomba vitte el, kéziratai elégtek, a haja hullik már, és az első mély ráncok is megjelentek arcán. leül a kőpadra a nagy diófa alá, újra önt, felhörpinti, nézi a csillagos eget, s a papírosra vési: "Minden borban kis angyal lakik, aki, ha az ember a bort megissza, nem hal meg, hanem az emberben lakó megszámlálhatatlanul sok kis tündér és angyal közé kerül. Amikor az ember iszik, az érkező kis géniuszt a már bent lévők énekszóval és virágesővel fogadják. A tündérke el van bűvölve, és az örömtől majd meggyullad. Az emberben ez az örömláng árad el, és őt is elragadja."

Szerb Antal jól mondja, hogy a nagyok nem félnek a giccstől. Hamvas sem fél. Se a giccstől, se a szóismétléstől, se a komcsiktól. Nincs mitől félnie. Aki a jó vallásban él, a mámorvallásban, aki szájával van a világhoz kötve, akinek van bora, annak nincs mitől rettegnie. Akinek személyes haverja Dionüszosz lüsziosz, a Megváltó Boristen, annak nincs félnivalója. Se stilisztától, se kommunistától.

Aki pedig nem fél semmitől, az az angyalok énekszava és virágesője közepette a berényi éjszakában tovább építheti a magyar gasztrozófia alapját. Értekezhet az ízek ízéről, mely a napon érlelt női comb belső részén terem. Megkülönböztetheti a múzsai bornépeket a barbár pálinkanépektől - akár még úgy is, hogy az a történelmi tényekkel köszönő viszonyban sincs, hisz' nem remeg ő a historikusoktól sem. Beszélhet sík és hegyi, szőke és sötét, hím és női, logikus és misztikus, drámai és parázna borról. Dicsérheti a tűzbort, leköpheti a novabort, az ördög borát. Elárulhatja miért erotikusabb az ivás az evésnél, miért cseppfolyós csók a bor. Elkészítheti egy nagy magyar borkatalógus vázlatát, a kecskemétitől a csopakin át a szentgyörgyhegyiig. Megalkothatja a szájharmóniák összhangzattanát. Kijelölheti az alaphármast az étel, ital, dohány háromszögben. Létrehozhatja a Borágy Tanszéket, melynek első professzora lesz, s hangsúlyozhatja a szalonna, a kenyér és a zöldpaprika klasszikus érdemeit. Kitérhet kenyerekre, lángosokra, tésztákra, zöldségekre és a dohányharmóniákra is. Felrajzolhatja a térképre az ízek négy világtáját. Kijelentheti, hogy az éhség a gyomor sötétsége, az étel pedig a fény. Megmutathatja a nedvek útját: hogyan lesz a vízből bor, a borból vér. Bevezetheti olvasóját a poharak metafizikájába. Elmagyarázhatja miért nem hiányozhat nőből, borból a szakrális kurvaság.

Azt csinálhat, amit csak akar. Hamvas Béla Isten akaratából szabad ember. Jöhet a vészek kora, a vér bíbora, ő benéz a maszkok mögé. Lehetne szerény is, lenne mire. De minek? A szerénység elég alacsony formája a gyávaságnak. Tudja ő nagyon jól mit csinál: "Nemcsak célom, hanem becsvágyam is, hogy (...) az alapot minden jövendő borfilozófia számára megvessem. Mint ahogy Kant minden elkövetkezendő filozófia döntő gondolatait mondja ki, amelyeket el lehet fogadni, vagy amelyekkel szembe lehet szállni, de megkerülni és el nem hangzottnak tekinteni többé sohasem, úgy én is (...) a bor metafizikájának egyetemes érvényű és időtálló  eszméit kívánom leírni."

Azért némi szerénység mégis vegyül ebbe a vallomásba. Hiszen Béla nem csak a bor filozófiáját írta meg, de a magyar gasztronómia metafizikájának alapjait is lefektette. Csakis azért sikerülhetett ez neki, mert úgy tudott írni, mint Szókratész. Félelem és túlzás nélkül.

A továbbiakról most csupán annyit: Hamvas huszonhárom és fél évvel a berényi nyár után még csinált egy gargantuai vaskos tréfát. A gyilkos és puritán ateisták nagy ünnepére, november 7.-ére időzítette halinapját. Úgy halt meg, ahogyan élt.

Levélcíme: a Megváltó Boristen Pincéje, Hetedik Mennyország.

(forrás itt)


Reteksaláta

.

A célt az út teremti meg. A cél nem az, hogy a végén ott ülj a csúcson, a cél az út minden lépéséből tevődik össze. Az út a cél. 
Sose szalassz hát el egyetlen lehetőséget sem arra, hogy élj, hogy életben légy, hogy felelősséget vállalj, hogy elköteleződj, hogy részt vegyél. Ne légy gyáva. Nézz szembe az élettel, ismerd meg. Ha így teszel, lassan, nagyon lassan kikristályosodik benned valami.

(Osho: Érettség)



Dolce Vitánál találtam ezt a főtt reteksalátát. Én a retket nagyon szeretem, és roppanósan-frissen eszem. Általában vajas kenyérhez. De sok ember szervezete nem igazán bírja ezt a finom tavaszi csemegét. Nem véletlenül - mert nagyon erős tisztító hatása van, olyannyira, hogy a leve az epeköveket is képes feloldani. Kúraként szokták javasolni így tavasszal, minden nap 3-4 héten keresztül 1 teáskanálnyi reteklét reggelente. Persze nem kell feltétlenül kicentrifugálni, ehetjük úgy is, ahogy van.
Szóval ez a saláta hasonlít a hagyományos céklasalátára és a savanyított tarlórépára illetve a marinált lilahagymára is. Tehát csak elsőre szokatlan. Ajánlom mindazoknak, akik szeretik a retket, de nem igazán bírják nyersen. Illetve bárkinek ajánlom, mert a retek így elkészítve illik olyan ételekhez is, amikhez nyersen nemigazán. Tökéletes körete lehet sülteknek. De így elkészítve még egy hagyományos pörkölt-nokedli duó mellé is abszolút illik. Nagyon finom.


Ehető önmagában is, de belekeverhetjük bármilyen friss salátába is. Én most petrezselyemlevéllel készítettem, itt salátazöldkét szerepel, nem fűszerként. Nagyon jól illik ehhez a főtt retekhez.
Receptet nem igazán lehet írni rá. Kóstolni kell. Annyi vízzel öntsük fel a feldarabolt retket, amennyi ellepi. Ízesítsük sóval és mézzel, valamint valamilyen jófajta ecettel: vörös- vagy fehérborecettel, almaecettel vagy verjus-vel vagy akár citromlével. Kóstoljuk, csak így lehet eltalálni a jó salátalevet. Főzzük körülbelül 10 percig, és készen is van. Hagyjuk kihűlni, majd hűtőben tárolhatjuk. Eláll egy hétig is. Ha mondjuk pörkölt mellé savanyúságnak készítjük, akkor inkább vagy vékony karikákra szeljük, vagy tökgyaluval gyufaszálasra reszeljük le. Ha köretként vagy salátákba keverve fogyasztjuk, akkor így cikkelyekként is tökéletes.



.

2011. április 22., péntek

Tojásminták

.



A húsvéti tojások írásának nem mindennapi, ősi praktikája a kesicézés. A tojások festését megelőzően válasszuk ki a folt nélküli, hibátlan darabokat. Napjainkban erre acélra csak tyúk és főtt tojást használunk. A tojásfestést, kesicézést nagypénteken végezzük, mert a hagyomány úgy tartja, hogy az ekkor főtt tojások nem romlanak meg. Gyimes térségében a viaszolt módszer dominál, de elvétve levélrátétes technikát is használnak.
A kesicézés technikája a következő: felhevítjük a viaszt, majd kis rézcsövön vagyis kesicén keresztül különböző motívumokat rajzolunk a tojásra, ezt követően jöhet maga a festés. A viaszolásnak köszönhetően, a festék nem fogja be a mintázott részeket, így az jól kirajzolódik.

(Forrás: Antalné Tankó Mária - Gyimesi írott tojások)

2011. április 21., csütörtök

Hókifli

.Ahol a kincsed, ott a szíved is.

                                                                                                   (Jézus)





Ember tervez, Isten végez, szokták mondani... Még volt annyi fény a konyhámban mielőtt a napkorong lehanyatlott volna a horizonton, hogy az éppen kisült első adag hókiflit meg tudjam gyorsan örökíteni. És akkor már le is írom a receptet, hátha valaki még keresgél elállósabb aprósütemény ügyben.
Ildinyónál találtam anno a receptet, a Hozzávalók: egy csipetnyi szeretet blog háziasszonyánál. Anyóska szokott ilyet sütni, és nagyon szeretjük. Valójában azt hiszem ha az aprósütemények királynőjét meg kéne neveznem, ez a szépség vinné el a pálmát. A tésztája olyan porhanyós, hogy elolvad a szájban. A tölteléke lehet bármilyen sűrűbb lekvár, cukros dió vagy mák, gesztenyemassza vagy nagyon sűrűre főzött vaníliapuding is akár. Ildinyónak ezer köszönetem a tökéletes receptért!

Hozzávalók (kb. 60 darabhoz):
25 dkg sertészsír,
50 dkg liszt,
2 dkg élesztő,
1 és 1/2 dl tejföl,
1/2 csapott mokkáskanálkányi só,
2 teáskanál porcukor.
A töltéshez:
szilvalekvár vagy bármilyen sűrűbb lekvár,
cukros dió vagy mák vagy
gesztenyemassza vagy sűrű vaníliapuding.

A (szobahőmérsékletű) zsírban elmorzsoljuk az élesztőt, majd robotgéppel jó habosra kikeverjük. Mint ahogy a vajat szokás. Hozzáadjuk ezután a többi hozzávalót is és tésztává gyúrjuk. Hűtőbe tesszük és egy éjszakát pihentetjük. (Én reggel állítottam össze és most este sütöttem.)
Másnap formázás előtt 1 órán át hagyjuk szobahőmérsékleten állni, aztán jó vékonyra kinyújtjuk a tésztát. (Két gombócba vágjuk, ennyi fér el egyszerre a deszkán.) Fánkszaggatóval vagy széles pohárral köröket szaggatunk belőle. A közepükre kis kupacban tölteléket halmozunk, a tésztát félbehajtjuk, majd kifliket formázunk belőlük. Előmelegített 160 fokos sütőben pár perc alatt megsütjük. (Kb. 10 perc.)

Azon forrón ahogy a sütőből kivesszük, porcukorba hempergetjük. Lehetőleg a tepsiben vagy nagy tálcákon hagyjuk kihűlni, ne halmozzuk őket forrón egymásra.
Elvileg 1-2 hétig is eláll(na), de gyakorlatilag esélye sincsen. Mert nagyon finom. :)
Vegetáriánusok természetesen vajjal készítsék.



.

Medvehagymás metélt

.

Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek.

                                                                                                                                                                                       (Jézus) 






Nem akartam már húsvétig bejegyzést írni, aztán mégis. Spenótot akartam venni mára, de nem kaptam a piacon. Ellenben minden második árus tele volt medvehagymával. Az is ződ... :)
Köménymagos rántott levest főztem, második fogásként pedig medvehagymás metéltet. Csak fetát morzsoltunk rá, mert azt is röjtögettem már a hűtőben vagy egy hónapja. De megszórhatjuk túróval is, mint a túrós tésztát. Ez a medvehagymás metélt egyébként egy egyszerű olasz paradicsommártással - vagy akár bolognai raguval - is tökéletes lenne.
Aki nem jut medvehagymához, készítheti spenóttal vagy ha az sem adódik, akkor friss csalánhajtásokkal. Az mindenütt terem.

Hozzávalók 2 főre:
10 dkg medvehagyma,
25-30 dkg liszt,
2 tojás,
annyi víz, amennyivel összeáll a tészta
(kb. 3-5 cl),
só,
fetasajt vagy túró,
olívaolaj.

A medvehagymát 1 percre forrásban lévő vízbe dobtam, majd nagyon apróra megvágtam. Tésztát készítettem az aprított medvehagymával, kifőztem és azon forrón jó bőven olívaolajjal meglocsoltam, fetával megszórtam.
Aki nem böjtöl ma, olvaszthat ki szalonnát és annak a zsírjára szedheti ki. Tálalja szalonnapörccel, túróval, tejföllel.
Holnap nagypéntekre is kiváló böjtös étel - persze szalonna nélkül.

Natúran szaftos húsok köreteként is szerepelhet.

2011. április 20., szerda

Nagyhétre, s a Föld napjára

.

Nagyhét van. Mit is jelent ez?

A húsvéti misztérium, latinul mysterium paschale a katolikus lexikon megfogalmazása szerint: „Jézus Krisztus szenvedése, halála és föltámadása. Az ember megváltásának és Isten tökéletes megdicsőítésének művét az Úr Jézus teljesítette be, elsősorban áldott szenvedésének, a halálból való föltámadásának és dicsőséges mennybemenetelének húsvéti misztériuma által. Így halálával halálunkat megtörte, és az életet föltámadásával újjászerzette."

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. 
Ostra az újjászületés, a termékenység istennője, tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal ábrázolják. Fejét tavaszi virágokból font koszorú ékesíti. Az istennő és a kezében lévő tojás a természet, az emberek újjászületését, a tavaszi ébredést szimbolizálja.
Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)

Mint már említettük, a húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte".
Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
A húsvéti gyertya egy nagyobb méretű fehér viaszgyertya, a föltámadt Krisztus jelképe. Törzsén kereszt, évszám, valamint 5 tömjénszem Krisztus sebeinek emlékére. Eredetileg igen nagy méretű, oszlopszerű volt, ami Istennek a pusztai vándorlás idején a tűzoszlopban való megjelenésére is utalt. Díszítették a mozgó ünnepek dátumával, az epaktával, a pápa megkoronázásának évszámával; olykor kis táblára írták ezeket, s ráakasztották a húsvéti gyertyára. Általában gazdagon díszítették a gyertya tartóját is.
A húsvéti gyertyát a nagyszombat liturgiájában az új tűzről gyújtják meg. Húsvéti időben helye a misézőoltár mellett van. Meggyújtják a közösségi miséken és vecsernyéken, de más szertartásokon is. Pünkösd után a keresztkút mellé helyezik, és a keresztség szentségének kiszolgáltatásakor gyújtják meg.
A húsvéti gyertyához fűződő népszokások egyelőre kevésbé ismertek. Gyöngyöspatán a gyertya maradványának Krisztus sebeit jelképező tömjénszemeiből egy darabkát hazavisznek, és cérnára fűzve sírós csecsemő nyakába akasztják.

A húsvéti ünnepeket megelőző, úgynevezett nagyhét legfontosabb napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, „a harangok Rómába mennek", s legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, sokfelé friss sóskát, spenótot, vagy éppen csalánt főztek, s az a hiedelem járta, hogy így jobb lesz a termés. A csirkéket is friss zölddel etették.
Közel egy évezredes szokás, hogy húsvétvasárnap reggelén a hívők fehér kendőbe egy tányért kötnek, melyre sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát helyeznek. A mise végeztével a pap megszenteli a csomagot, majd hazatérve az ünnepi asztalnál minden családtag kap egy kis szeletet a templomot járt ételből. Népesebb családoknál előfordul, hogy hártyavékony szeletekre kell a tojást vágni, és az igazán hagyománytisztelők nem sajnálják a fáradságot, hogy a távollevő családtagnak is elküldjék a részét. 

Azt mindannyian tudjuk, hogy nagypénteken tilos húst enni. Az ilyenkor szokásos étrend a rántott leves, a tészta, az ecetes-hagymás hal, amit ruszlinak is hívnak, vagy éppen a tojásos, tejes ételek. Tipikus böjti ebéd a bableves és mákos tészta is. Általános hiedelem szerint nagypénteken nem sütnek kenyeret, mert az ilyen kenyér kővé válna. Nagypénteken nem raktak tüzet sem, kenyeret már csak ezért sem süthettek. A pénteki nap általában sem tartozik a szerencsés napok közé, nagypéntek különösen nem, hiszen a keresztény egyház szerint ez Jézus megfeszítésének emléknapja. Időjárással kapcsolatos jóslások is fűződnek ehhez a naphoz. Eső esetén jó tavaszt jósolnak, ám ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz. A víz, amely megtisztít, különös jelentőséggel bír ezen a napon. Úgy tartják, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség. Ezt a mosdást nemcsak betegség ellen tartották jónak, hanem szépségvarázslónak, sőt a szeplő ellenszerének. A csépai hiedelem szerint szótalan víznek kellett lennie, vagyis menet közben, sem jövet, sem közben nem volt szabad megszólalni. A nagypénteki jószágfürösztés is sokfelé volt ismert, hasonlóan egészségvarázsló célzattal. 
A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban.
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.
Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában  maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.
Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak.
A locsolóversek mágikus rigmusok voltak. Íme 2 szép vers:

Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.

*
Adjon a jó isten,
Boldog ünnepeket!
Mindenféle jókkal
Lásson el titeket.
Az öreg nagyapám
Ily köszöntőt hagyott,
Örvendjetek vígan,
Jézus feltámadott.
Öröm ez tinéktek,
Énnekem és másnak,
De én is örülök
A hímes tojásnak.
Adjanak hát nékem,
Néhány piros tojást,
Hogy jó kedvvel menjek
Az utamra tovább.

(Forrás: www.husvet.hu)



Nagypéntekre esik a Föld napja is az idén. Amint olvashattuk, a húsvét valójában egybe esne a tavaszi napforduló "pogány" ünnepével. A tavaszi napforduló a termékenység, az újjászülető élet ünnepe. A Föld ünnepe.

"- A vér, amely áramlik bennünk, a mi Föld Anyánk véréből születék. Az Ő vére a felhőkből hullik alá, feltör a Föld méhéből, csörgedez a hegyi patakokban, szélesen árad a síkság folyóiban, alszik a tavakban, háborog a viharos tengereken.
- A levegő, amelyet belélegzünk a mi Föld Anyánké. Az Ő lehelete azúrkék az egekben, süvölt a hegyek ormain, susog az erdők lombjaiban, hullámzik a búzamezők felett, szendereg a mély völgyekben, forrón éget a sivatagban.
- Csontjaink keménysége a mi Föld Anyánktól ered, a sziklák és a kövek csontjaiból születik. Mezítelenül fúródnak az égbe a hegyek ormain; mint alvó óriások fekszenek a hegyoldalakon, mint bálványok trónolnak a pusztában, és láthatatlanul rejtőzködnek a Föld méhében.
- Húsunk rugalmassága a mi Föld Anyánk húsából születik, akinek húsa sárgává és vörössé válik a fák gyümölcsében, és táplál bennünket a mezők vetésében.
- Beleink Föld Anyánk beléből születének, és éppen úgy el vannak rejtve előlünk, mint a földnek láthatatlan mélységei.
- Szemeinknek az ő világossága, füleinknek az ő hallása, a mi Föld Anyánk színeiből és hangjaiból születik, amely úgy ölel körül bennünket, mint a tenger hullámai a halat, mint a forgó szél a madarat.
- Bizony mondom néktek, az Ember a Föld Anya gyermeke, és az Ember Fia tőle kapta egész testét, mint ahogy az újszülött baba teste is az anyja méhéből születik.
- Bizony mondom néktek, ti egyek vagytok a Föld Anyával. Ő van bennetek, és ti Őbenne vagytok. Tőle születtetek, Őbenne éltek és Őhozzá fogtok megint visszatérni. Ezért tartsátok meg törvényeit, mert hosszú életű és boldog csak az lehet, aki tiszteli az ő Föld Anyját és megtartja törvényeit. Mert a ti leheletetek az Ő lehelete, véretek az Ő vére, csontotok az Ő csontja, húsotok az Ő húsa, beleitek a Föld Anya belei, szemeitek és füleitek Föld Anyánk szemei és fülei.

- Ne a szentírásokban keressétek a Törvényt, mert a Törvény az Élet, az írás pedig halott. Bizony mondom néktek, Mózes sem írásban kapta törvényeit az Istentől, hanem élő szóval. A Törvény az Élő Isten élő szava az élő prófétákhoz, az élő emberek számára. Mindenben, ami él, bele vagyon írva a Törvény.
- Megtaláljátok azt a fűben, a fában, a folyóban, a hegyekben, az ég madaraiban, a tenger halaiban; de mindenekelőtt önmagatokban keressétek azt. Ezért, bizony mondom néktek, hogy az összes élő dolgok közelebb vannak Istenhez, mint az írások, amelyek élet nélküliek. Isten azért teremtette az Életet és minden élő dolgokat, hogy azok örökkévaló szóval tanítsák az embert, az Élő Isten törvényeire. Isten nem a könyvek lapjaira írta a törvényeket, hanem a ti szívetekbe és a lelketekbe.
- Ott vannak azok a leheletetekben, a véretekben, a csontotokban, a húsotokban, a beleitekben, a szemeitekben, a füleitekben és testetek minden parányi részében. Jelen vannak a levegőben, a vízben, a földben, a napsugarakban, a mélységekben és a magasságokban. Mindnyájan beszélnek hozzátok, hogy megértsétek az Élő Istennek nyelvét és akaratát. De ti behunyjátok szemeiteket, hogy ne lássatok és bedugjátok füleiteket, hogy ne halljatok. Bizony mondom néktek, hogy az írás az ember műve, de az Élet és annak temérdek sokasága a mi Istenünk alkotása."
(Edmond Bordeaux Székely: Esszénus Béke Evangélium, Első könyv) 
    



Alkonybanyúló, fekete szántás,
Őstelevény Te, szomorú barázdás,
Ki rejted, őrzöd a jövő életet:
Szenteltessék meg Föld, a Te neved.

Szenteltessék meg a Te neved, Föld,
Akiben minden új alakot ölt.
Nyugalomba fordul a szív, az árva,
Kalászba a mag, a halott virágba.

Ki felszívod az esőt, harmatot,
S ajándokul a tengernek adod,
Ki kebled sziklabordái alatt
Fakasztasz zúgó, szent folyamokat.

Kinek szívébe vágyón ereget
Az óriásfa örök gyökeret,
Az emberfecskék fészkét aki tartod,
S tűröd, hogy megtiporják tisztes arcod.

Mint anyához a tékozló fiút,
Hozzád hoz vissza minket minden út,
Szemünk, habár a fény tengerét issza,
Lecsukódni csak hozzád kerül vissza.

Ha Ikarosnak szárnya eltörött,
Te adsz neki még álmot, örömöt,
Rögöt, munkálni arccal napkeletnek,
S göröngyöt, amit majd utána vetnek.

                                                                         (Reményik Sándor: Föld)


Nagyhét van. Én is elhallgatok, de hagyok itt egy előadást, amit érdemes meghallgatni. Ha lesz az ünnepben három órátok ami szabad, ajánlom szeretettel.
Minden Kedves Olvasómnak szép, örömteli ünnepet kívánok! Találkozunk Húsvét után. :)




(Forrás: www.magtar.hu)

2011. április 18., hétfő

Húsvéti ötletbazár

.

Barbi, a Barbi konyhája blog háziasszonya játékra hívott. Ajánljak 5-10 ételt bármilyen kategóriában Húsvétra, a már meglévő receptjeim közül.
Nincs könnyű dolgom. :)
Ami először eszembe jutott és amit feltétlenül ajánlanék, az egy egytálétel. Mert fel lehet használni hozzá a sonkafőző levet - így készíthetünk ezer nyelven beszélő, isteni töltött káposztát a húsvéti ünnepi asztalra. De ha nem nagy a család és a töltött káposzta kimarad a menüből, akkor is érdemes olyan levest választani, amihez alapléként a sonkafőző levet felhasználhatjuk. Ez lehet egy jó raguleves is akár, vagy székelykáposzta is.




A következő ajánlatom nem egy étel, hanem egy összefoglaló a salátaöntetekről. Idén későn van Húsvét, ezért a piacokon már bőségesen kapni friss zöldeket: salátát, retket, medvehagymát, sóskát, spenótot, újhagymát. Csíráztathatunk is. Ezekből az alapanyagokból már nagyon finom salátákat varázsolhatunk.



Kanyarodjunk vissza a hagyományos húsvéti ételekhez. Aki nem készített még édes sárgatúrót az ünnepi hidegtálra a főtt sonka, főtt kolbász, tojásos töltött dagadó, kalács, tormakrém mellé, idén próbálja ki. Fantasztikus finomság.



Levesek közül a csalánlevest ajánlom. Most zsenge ez a tisztító-gyógyító erővel bíró gyógynövény. Igazán finom, nagyon tavaszias és egészséges is. Belevalóként csirkegomba helyett apróra vágott főtt sonkát ajánlok hozzá és főtt tojáskarikákat.



Ha már ajánlottam a friss tavaszi salátákat amik köretként is tökéletesek, ajánlom melléjük a  borzacskabundában sült húszeleteket. Készíthetjük pulykamellből vagy nyesedékből, csirkemellből vagy karajból, szűzpecsenyéből is. Nagy kedvencem.


És húsételként ajánlom még az egyszerű egyben sült fasírtot is - stílusosan készítsük stefánia módra. Vagyis főtt tojásokat rejtsünk el a közepében.



És kéne valamilyen sütemény is igaz? :) Legyen az egyik a feketeerdő muffin. Pillanatok alatt elkészíthető és nagyon finom.



Legyen egy torta is, a torta al limone. Kitűnő választás maradék tojásfehérjék elhasználására is.



És legyen egy poharas desszert is, mondjuk a grillázsos banánfagyi.



És persze nincs Húsvét kalács nélkül. Készülhet édesebben is, sósan is, mazsolával vagy anélkül. Nálam édes lesz, mazsolás és ánizsmaggal fűszerezem majd.



Konkrétan nem adnám tovább a játékot - bárki, akinek kedve van csatlakozni, vigye csak és ajánljon finom ételeket az olvasóinak.

2011. április 13., szerda

Balatonfelvidéki séta

.

Tegnap kirándulós napunk volt, elmentünk a Balaton-felvidékre. Tavasszal is gyönyörű.



Megvettük húsvétra a bort. Hiszen jó bor nélkül nincs ünnep... Most is a Szent-György hegyen jártunk Killer Gáspárnál. Nagyon finom a hegynedűje - bioszőlőből készül nagy gondossággal és szeretettel - , és megint hoztunk verjust is.
Ha jól tudom, az országban csak két ember készít verjust, az egyik Killer úr. Ha nála jártok, feltétlenül hozzatok ebből a finom salátákra való szőlőléből, mert isteni. Sőt, újdonságként borpárlatban készített gyógynövénykivonatai is vannak, hoztam is három félét.  Nem csak Hegymagason, de vasárnaponként a káptalantóti piacon is megtaláljátok a Killer házaspárt. Mi is a Liliomkertben találtunk rájuk anno, és azóta visszatérő vendégek vagyunk. Ami az én szívemnek nagyon jólesik még a finom borai mellett: Killer úr megtanult és nagyon szépen beszél magyarul. Ha tőlük szeretnétek bort venni, előtte csörögjétek meg a képen látható telefonszámot, mielőtt felmentek a Szent György hegyre. (Ha rákattintasz a képre, nagyobban is láthatod.)



A Szent-György hegy, Killer úr és az éppen rügyező szőlőtőkék.


Salföld, szürkemarhák, csacsik.


Egy vadkacsapár...


És a gyönyörű Balaton. Regiment kishalacska volt a part közelében.



Késő délután már nagyon éhesek voltunk, így betértünk a hévízi Öreg Harang Borozóba. Egregyen található, az Árpád-kori templom szomszédságában. Nagyon hangulatos kis hely, csak jót tudok mondani róla.


 

Kevés étel van az étlapon, de mellé mindig van napi ajánlat. Szürkemarha, mangalica, rackajuh, vadhús és kecskehús van általában az étlapon. Finoman főznek és kedvesek. Míg megérkezett az étel, friss, még meleg házikenyeret hoztak a bor mellé, olyan igazi emberes szeleteket. Fröccsöt kértem és elámultam: jé, itt van igazi fröccs?! Kihozzák a bort amennyit kérsz és mellé leteszik az asztalra azt a hagyományos, régi szikvizes szódásüveget. Osztán majd megcsinálod magadnak a fröccsödet, ahogy szereted. Lassan már kezdtem leszokni róla, mert utálom ásványvízzel - és mindenütt azzal adják. Szomorú, mert ha jól tudom, a szódásüveg is magyar találmány...
 
 

Ó, és vannak cicák, három gyönyörű és két kutyus is. Az egésznek a hangulata a népművészetet igenli, de nem népiesch stílusban, hanem igazán az. A tányérak is például fazekas remekek. Van búboskemence is. Végre egy olyan kisvendéglő, amilyet mindig is elképzeltem - hogy milyen lenne, ha valaki jól csinálná. Ez olyan. És az áraik is korrektek, nem elszálltak, a minőségi alapanyagok ellenére sem. Csak ajánlani tudom őket. Délután 3-tól este 10-ig vannak nyitva.


2011. április 11., hétfő

A költészet napjára

..

Csak az olvassa versemet,
ki ismer engem és szeret,
mivel a semmiben hajóz
s hogy mi lesz, tudja, mint a jós,

mert álmaiban megjelent
emberi formában a csend
s szivében néha elidőz
a tigris meg a szelid őz.

                                                 (Csak az olvassa... - József Attila)




Létem ha végleg lemerűlt,
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra?

                                                     (Ki viszi át a szerelmet? - Nagy László) 




már úgy vagyok mint erdőben eltévedt kisgyerek
ha félek ösvényre tapadva úgy megyek
cikkcakkban ahogy a siker ritka morzsái hulltak
vagy vakon nekivágok a test szimatolta útnak
tudván hogy el fogok tévedni újra
de azt is hogy az embert a kudarc
csak még arrébb-előrébb rúgja
bár igaz cserébe talán aránytalanul gyorsan vénül –
tény hogy e két nyomon csak végigvergődök végül
s a titok amitől úgy felindultam még a kezdetén
hirtelen értelmetlen kipattan akkor: ez voltam én

                                                                                                                          (Falcsik Mari - A titok)