Bejegyzések

szőlőlevél címkéjű bejegyzések megjelenítése

Padlizsán sarma (hússal töltött padlizsántekercsek)

Kép
A Boszporusz látványa valamiféle metafizikai jelentést hordozhat, talán azért van, hogy az isztambuli lakásokban a tengerre néző ablak olyan jelentőséggel bír, mint a dzsámik Mekka felé néző imafülkéje, a mihráb (vagy a templomokban lévő oltár és a zsinagógákban álló mizrah), és ezért néznek a nappaliban álló fotelek, díványok, székek és ebédlőasztalok mindig a szoros felé. És ha valaki, aki ismeri ezt a szenvedélyt, a Márvány-tenger felől érkezik Isztambulba, annak a város is olyannak tűnik, mint millió egymást keresztező mohó tekintet, amely az ablakokból a hajókat és a Boszporuszt kémleli.
(Orhan Pamuk Nobel-díjas török író: Isztambul)



Szép padlizsánokat vettem. És ha már törökparadicsom, akkor a legjobb névadó otthonában receptet keresni hozzá. (A törököknek zseniális padlizsános receptjeik vannak.) A sarma azt jelenti: töltött, tekercs(elt). Lehet káposztalevél, szőlőlevél, karalábélevél, cukkini, padlizsán, egyszóval bármi, amibe tölteni lehet. Jellemző az egész Balkánon…

Kecskesajt olívaolajban

Kép
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya magába.
Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája. (Weöres Sándor)



A kecskesajtot fölkockáztam, friss fűszernövényeket és fokhagymát tettem az üvegekbe, aztán olívaolajjal - naná hogy extraszűzzel - nyakon burítottam a fűszeres sajtkockákat. Az egyik üvegcsébe jócskán került tökmagolaj is, persze... A fűszerek az erkélyemen található kiskertemből származnak. Szurokfű, bazsalikom, kakukkfű, rozmaring, zsálya. Igazán csodás kombináció! Hagyom érni pár napot, aztán saláták tetejére téve mennyei lesz! Az öntet nagy részét természetesen a fűszeres olívaolaj fogja képezni. A fűszeres olívaolajos sajt egyébként fetából is készíthető, valami varázslatosan finom az is. Leforrázott szőlőlevélbe is csomagolhatjuk a kockákat, isteni hozzá.

Dolmades (Töltött szőlőlevelek)

Kép
A bor-országok és a borvidékek mind idillikusak. A szőlőtáblák között lágy füves utak, mint csendes patakok folydogálnak. A pincék bejárata előtt hatalmas diófa, még a legforróbb nyárban is hűs. Olyan helyek, hogy az ember bárhol megállna, leülne, letelepedne, s azt mondaná: itt maradok. S esetleg anélkül, hogy észrevenné, ott érné el a halál.
(Hamvas Béla: A bor filozófiája)




Hát itt az idő. A nyár számomra akkor kezdődik igazán, mikor elkészítem az első dolmadest. Ez a nyárünnep kezdete. Ebből is érzem s tudom: hát tényleg itt a csoda, itt van a nyár újra. A hőségben ez az egyszerű kis étel maga a mennyország. Legjobban a szőlőhegyen esik, ahol szedem a szép vadszőlő-leveleket. Elkészíteni is ott a legnagyobb öröm, a teraszon, közben borozgatva, beszélgetve. Elfogyasztani is árnyas fa alatt a legjobb a rekkenő forróságban, mert hűs és savanykás ízével olyan érzést kelt, mintha most lépnék ki a tengerből, felfrissülten, újjászületve. Természetesen pár pohár pincehideg száraz fehérborr…