2018. április 21., szombat

... más dolgok megváltoznak


"- Emlékszem, régebben táncoltál. És nem is rosszul.
  - Vannak dolgok, Niobe kapitány, amelyek soha nem változnak. Más dolgok megváltoznak."




Nagyon úgy tűnik hogy életmódot kell váltanom, legalábbis az étkezés terén. Jó pár hónapja nagyon komolyan jelentkeztek a tünetek. És sajnos minden tünet, szépen sorban. Eleinte azt hittem, az epém vacakol, vagy a tejtermékekre vagyok allergiás, de kiderült, hogy nem. Gluténérzékenység.

Azért véresen komolyan nem veszem, nem leszek harcos szószóló meg ilyesmi, de minden olyan élelmiszert és alapanyagot el kell hagynom, amiben glutén van.
Pedig nagyon kenyeres vagyok, mindig azt vallottam, ha kenyér van, minden van. Sütni is imádtam, mert érző, élő lény bizony a kenyér. 
Elbúcsúztatom. Ahogy az isteni pizzákat is, a pogácsákat is. Az olaszos tésztákat, a nokedlit, jajj, pedig hogy szeretem. A török lepénykenyereket, a lahmacunt. A foszlós kalácsot.

Másfél hete nem eszem kenyeret, de a közérzetjavulást már így is zongorázni tudnám. A komolyabb tünetek múlásának idő kell - azt írják az okosok, hogy körülbelül fél év alatt regenerálódik a szervezet. 

Úgyhogy ha eztán gyarapodni fognak a gluténmentes receptek, ne csodálkozzatok. Azt még nem döntöttem el, hogy teljesen száműzzek-e mindent a konyhából, ami nem illeszthető a diétába vagy sem, de végülis együttélek egy nem gluténérzékeny emberrel. Úgyhogy azt hiszem, sokszor majd kétfelé főzhetek. Azért amit lehet, megoldok majd úgy, hogy mindkettőnknek megfeleljen. 
Ha lehet, nem nagyon fogok mentes lisztkeverékeket venni, mert azokban szerintem sok az adalékanyag. Jó, ha néha majd nagyon kenyérehetnékem lesz, egyszer-egyszer esetleg. De inkább kihagynám majd a guargumival összetartott cipókat, kifliket.

Legalább megmarad az éberségem. És mindig is szerettem új dolgokat megismerni és kipróbálni. És mindig is imádtam enni. És főzni. Ez azért átsegít azon, hogy nagy kedvencekről lemondjak. No és az ezerszer jobb közérzet, az a leginspirálóbb. És van hercegem, akinek az aranyos búzára emlékeztető szőke haja van.

Ha van jó receptetek, szívesen fogadom, ne habozzatok megosztani velem. 😊

10 megjegyzés:

Anikó írta...

Jaj te szegény, együttérzek veled, bár talán nem ez a világ legnagyobb tragédiája, csak kellemetlen először, aztán beleszokik az ember, mint a cukorbetegségbe is, muszáj együttélni ezekkel, csak méreg, hogy minden megtalálja az embert ahogy öregszik, ha akarja, ha nem :-) Vigyázz magadra :-)

duende írta...

Hát, sajnos vénülök én is. :))) nem vagyok elkettyenve, csak ez van. :) Igyekszem Anikóm, igyekszem :)

Bodzás Vendégház írta...

Őszinte részvétem... Már egy ideje magam is felhagytam a kenyérfogyasztással, és tényleg jobb a közérzet. Csak ritkán vetemedem az evésére, és nekem különösen dráma, mert a vendégeimnél kuriózumként szerepel a kenyérsütés, teljes kiőrlésű gabonából, tönkölyből. Szóval magam már nem fogyasztom, viszont ajánlom a még nem gluténérzékenyeknek...

duende írta...

Köszönöm! :) Összehasonlíthatatlanul jobb, már ilyen rövid távon is. Az utóbbi fél évben már nagyon sok mindennel kínlódtam.
Ó, meg tudom érteni a drámád. Imádtam a kemencében sült kenyeret, annál kevés jobb dolog van ezen a Földön...

Mági írta...

Szia 🌷
Nagyon sajnálom, sok örömet az új úton.
Baráti ölelés Neked.
🌷

duende írta...

Köszönöm Mági! :)

Katalin írta...

http://www.limarapeksege.hu/2018/03/glutenmentes-kenyer-quinoaval.html

duende írta...

köszönöm! :)

Bridge írta...

Ez nehéz dolog...
Javaslatnak: Hajdina piskóta. 60 dkg hajdinaliszthez szoktam adni kb. 1 l növényi tejet, 6 ek olivaolajat, sót, sütőport. Én sztíviával édesítek, de gondolom 10 dkg cukor belemehet, aprított pirított dióval, aszalt gyümölcsökkel feldobva finom tud lenni. A blogon fenn van részletesen, de gondolatébresztőnek talán ennyi is elég. :)

duende írta...

Kedves Bridge, köszönöm szépen, megnézem! :)