Szedd magad - eper


Hamarosan nyitnak a "szedd magad" eperföldek. Itt találjátok a listát, megyékre bontva.




Az eperről mindig Hamvas jut eszembe... Megunhatatlan, örök és klasszikus. ♡

"Az ember körülbelül fél kiló teljesen érett eperre számítson tizenkét-tizenöt deka porcukrot. Az általános vélemény, hogy a gyümölcsöt és a cukrot legjobb rétegesen elhelyezni és az epret kicsit megtörni, csak azért, mert így bővebb levet ereszt. Mikor ez elkészült, két deci tejfölt kell ráönteni. A mennyiség lehet valamivel több vagy kevesebb, ízlés szerint. A túlzástól tartózkodni kell. Sokan a tejszínt részesítik előnyben, de ezek az emberek az étel lényegét félreértik. A június nem az átható cukor, hanem a gyengéden friss és enyhén savas gyümölcs hónapja. A tejszín alkalmazása tévedés. Később, a hónap végén a szamócához már megengedhető, és vannak, akik a málnához, főként a tejberizshez készített friss málnakompóthoz nem hajlandók mást enni, mint tejszínt. Ez így helyes, de a tejszín az eperhez hibás ízlésre vall. A hibás ízlés hibás értékeléshez, ez pedig hibás életrendhez vezet, ezért ilyesmit kerülni kell. 

Az elkészítés módja lehet, hogy az ember egy réteg epret, egy réteg cukrot és egy réteg tejfölt helyez el egymás fölött, és a gyümölcsöt éppen csak hogy egy kicsit megnyitja. Mások a gyümölcsöt épen hagyják, és a tejfölt a tetejére öntik, hadd szivárogjon le, oldja fel a cukrot és vonja ki az eper levét. Az edény fenekén rózsaszínű ital gyűlik össze, s a leghelyesebb, ha az ember, miután az epret megette, úgy ahogy van, nem kanállal eszi meg, hanem megissza. Ez az uzsonna tökéletes befejezése. 

A bűnbeesett ember a tejfölös epret jégszekrénybe teszi és természetellenesen lehűti. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozni kell. Bizonyos hőfokon alul a gyümölcs ízéből éppen úgy veszít, mint a bor. A helyes mérték a pincehőfok, vagy ami ugyanaz, az ember az edényt, tulajdonképpen az eszményi a cserépedény, a fém elvetendő, a kútba ereszti és néhány óráig ott tartja. Legjobb az epret délelőtt a friss reggeli szedésből, délelőtt tíz óra tájban elkészíteni és délután három-fél négyig hűvös helyen tartani. Mert a tejfölös eper elfogyasztásának klasszikus ideje, amikor a déli hőség már fölengedett és a levegő enyhülni kezd, vagyis fél négy. A Jóisten, amikor ebéd utáni szundikálásából felébred, az epret ilyenkor eszi uzsonnára. Odateszi az árnyékos teraszra, az asztal fölé a diófa hajlik, ott eszi meg kiskanállal, mielőtt ismét a szőlőbe megy. Mert aki nem tudná, a Jóisten a világon a legmagasabbrendű munkát végzi, vagyis szőlőműves. Uzsonna után megnyugodott gyomorral és kedéllyel a rafiát övébe dugja, a metszőollót zsebre teszi, a kapát megfogja és kimegy a tőkék közé, hogy a szabálytalan hónaljhajtásokat levagdossa, a lazult vesszőket megigazítsa, és ahol gyomot talál, azt kikapálja."

(Hamvas Béla: A jóisten uzsonnája, részlet)

Megjegyzések

Anikó üzenete…
Minden mondatával egyetértek, már ami az eper tálalását illeti, kivéve a szőlőkapálással, na akkor kész lennék azt hiszem :-)
duende üzenete…
A jóisten nem fárad el, csak mi :)
Anteszpantesz üzenete…
Régi sváb étel, mi édesanyánktól örököltük, külön mázas cseréptálam van erre, eperszezonban mindennap ez a vacsora.
Eredetileg nem is eperrel, hanem erdei szamócával készült, Ómamámmal gyűjtögettük a Mecsekben. A rétegzés oka is ez lehetett, az apró szemű szamócából sosem tudtunk annyit szedni, amivel jól lakhattunk volna, ezért cukrozta le a mamám, hogy elálljon, amíg egy kiadós evésre való összejön.
Porcukor nem volt, mindig kristálycukorral készül, villával összenyomkodva, nem pépesítve, csak szétnyomva a szemeket, annyi tejföllel, hogy eperfagyi színe legyen.
Azoknak a merészeknek, akik nem rémülnek meg a tejföl eper kombótól még annyit: friss fehér kenyérrel az igazi. És nagykanállal.
duende üzenete…
köszönetem ♡