2010. november 6., szombat

Kelbimbós krumpliropogós



Egy tokiói
Látogatáskor
Buddha találkozott
Egy gésával.
Amikor énekelt,
A fülemülék felfigyeltek.
Amikor táncolt,
A csillagok megálltak,
Hogy nézzék.
Ajkán
Visszanyerte fiatalságát
Az ész.
Buddha el volt bűvölve.
Gyere a szobámba,
Mondta a gésa.
Kőből vagyok,
Válaszolta a Buddha.
Én is,
Mondta a gésa.

(John Drew, versrészlet)



Múltkorában sikerült regement kelbimbót vennem... Jó része már elfogyott, de még mindig találtam a hűtőben egy kis zacsival.
A kelbimbó eléggé megosztó zöldség. Valaki vagy nagyon utálja, vagy nagyon szereti. Ebben a remek zöldséges krumpliropogósban, amit Vegasztrománia oldalán leltem, nagyszerű volt. A miénkbe került azért egy kis szalonna is, így volt kerek az íze. Egyébként a szalonna szerintem remekül illik ehhez a kicsit kesernyés, erőteljes ízű zöldséghez.


Hozzávalók 2 főre:

4 közepes krumpli (60 dkg),
18 db kisebb kelbimbó,
10 dkg füstölt szalonna,
1/2 fej vöröshagyma,
2 dkg vaj,
só,
frissen őrölt bors,
1 evőkanál majoránna,
2 cl száraz fehérbor,
1 tojás,
liszt,
olaj a sütéshez.

A kelbimbót megtisztítottam, negyedeltem hosszában (hogy a kis torzsája egyben maradjon és fogja a leveleket). A szalonnát kis kockákra vágtam és kisütöttem vajon. Kiszedtem a zsiradékból és az apróra kockázott vöröshagymát üvegesre dinszteltem benne, majd visszakerült bele a sült szalonna is és beletettem a negyedelt kelbimbókat is. Felöntöttem éppen annyi vízzel, amennyi ellepte, fűszereztem sóval, frissen őrölt borssal, majoránnával, fedőt tettem rá és hagytam párolódni. Közben a krumplit megtisztítottam, fölkockáztam és sós vízben megfőztem. Leszűrtem, villával csak úgy durván, rusztikusra törtem.
Mikor a kelbimbó megpuhult, levettem a fedőt róla és nagy lángon elfőztem róla a vizet. Meglocsoltam 2 cl száraz fehérborral és forraltam addig, míg ez is lefőtt róla.
Egyébként ez a vajas, szalonnás, fehérboros, majoránnás kelbimbó így magában is isteni volt. El tudtam volna így üresen is kanalazgatni. Tipp: Remek alap ez levesnek is, csak öntsük fel alaplével és forraljuk össze. Szaggassunk bele kis galuskákat, amilyeneket a karalábélevesbe szokás, és egy isteni kelbimbólevest ehetünk belőle. De köretként is tökéletes.
Az áttört krumplihoz hozzákevertem a tojást, aztán a fűszeres, szalonnás kelbimbót is. Pogácsákat formáztam belőle (jól nyomkodjuk össze, hogy ne essen szét a sütéskor), lisztbe forgattam és piros ropogósra kisütöttem közepes mennyiségű olajban.
Melegen is, hidegen is kitűnő. Ezt a krumplipogácsát készíthetjük más zöldségekkel is, szerintem karfiollal, brokkolival, sárgarépával, cukkinivel is nagyon jól működik. Vegák természetesen szalonna nélkül készítsék.

6 megjegyzés:

Padparadsa írta...

Fantasztikus ötlet! :) Megkóstolnám...! Szepynél már feliratkoztam sárgaborsólevesre, küldenél ebből másodiknak? A sütit bevállalom! ;)

duende írta...

Nálunk is sárgaborsóleves volt hozzá tegnap! :)) A csirkehusis változatom.

Thrini írta...

Húúú már megint finomat főztél! A sok zöldség közül ez az egyik, ami közutálatnak örvend nálunk. Rajtam kívül mindenki utálja. Nem értem miért??? Ha kelbimbót veszek, ehetem napokig...

duende írta...

:)) Én szeretem. :) Nem beszélve róla, a húsleves igazán jó ízét a kelbimbó adja. Vagy a kelkáposztalevél, ha nincs kelbimbó...

Bianka írta...

Izgalmas nagyon finom lehet

duende írta...

Bianka, meglepően jó! :)