2008. december 8., hétfő

Forró csokoládé

.

Nagyon szeretem ezt a filmet... Több okom is van rá, miért.
Egyet elárulok. A filmben Johnny Deep-nek a forró csokoládé volt a kedvence. Nekem meg Ő a kedvencem... :-) De ez csak egy, amiért közel áll a film hozzám. Leginkább a szél... Igen, a szél...
Mindig újat hoz. Mindig.



Csokoládé... csokoládé... hm...
Van olyan vajon, aki nem szereti?
Szerintem nincs.
Az istenek italának nevezték régen, meg is értem miért...
Vágyakat lobbantó, forró, markáns, keserédes bársonyság.
Álmokat visszalopó, szívörvényt megindító varázs.
Csokoládé. Keserű, édes, fanyar, telt kerekség - olyan mint az élet.
Minden íz benne van...
Az élet kelyhében amivel a szellem megitatott bennünket hogy életre keljünk - azt hiszem, csokoládé volt...
Mágikus ital.

Nos. Így karácsony táján, s a tél hidegében a forró csokoládé még különlegesebb, még jobban kínáltatja magát. Fűszerezni, ízesíteni bárhogy lehet, végtelen a lehetőségek tárháza. Én most négyfélét készítettem, de ez csak csepp a csokitengerből... Kihagytam pl. az alkoholos italokkal ízesített, igazán vérforraló nedűket. Pedig nagyon finom a forró csoki konyakkal, likőrökkel is. És persze a csokoládé és a vanília házassága az égben köttetett, örök páros. Hmmm. Egy újabb ötlet, legközelebb kipróbálom: kókusztejes csokiital... Meg. Na jó, a föld összes finom fűszerét mégsem sorolhatom fel, ugye. No de így tág teret adok legalább ahhoz, hogy kísérletezni legyen kedvünk.
Az alaprecept egyszerű.
Készíthetjük a csokoládéitalt kakaóporból, vagy olvasztott csokoládéból is. Én most kakaóport használtam. Van egy remek fajta, azt szoktam venni. Íze bársonyos, színe a holdtalan sötét éjszakáé. Mennyei.
Tehát az alaprecept minden fajánál 1 pohár forró csokoládéhoz:
1 evőkanál kakaópor (vagy 4 kiskocks csokoládé),
2 dl víz,
1 dl tejszín,
1,5 evőkanál kristálycukor.

A fűszereket kicsit megtöröm minden esetben, és először forralom a vízben, hogy az íze kioldódjon. Ha kell, pótolom hozzá a vizet. Aztán beleteszem a kakaóport, a cukrot, és hagyom forrni 4-5 percig kis lángon, végül felöntöm tejszínnel, és hagyom hogy újra fölforrjon. Mikor készen van, pohárba szűröm.
Készítettem chilis-fahéjas italt:




Ez elég karakteres, mexikói ritmusokat ajánlok mellé. Egyszerűen táncra perdül tőle az ember lánya.
Csináltam kardamommagos-szegfűszeges italt is, ez igazán frissítő hatású.



A málnás-rózsaborsos málnaszörp hozzáadásával készült, meg természetesen rózsaborsot törtem bele. Nagyon különleges variáció: elegánsan rafinált.



És a gyöméres-mandarinos... kellemesen megbizsergeti a vért - egyszerre fűt és hűt. Igazi hullámvasút.




Egészségünkre!

4 megjegyzés:

Kata írta...

Nekem is a Csokoládé a kedvenc filmem:) Ez volt még egyedül esélyes a VKF-re, csak nekem nem jutottak volna eszembe a variációk, úgy meg nagyon szimpla lett volna. Gratulálok, fogok majd innen forró csokikat lopni:)

duende írta...

Szia Kata!

Köszönöm! :-)
Mi az a VKF?

Nem ismerem.

Kata írta...

Most néztem, hogy te nem is arra írtad a posztodat, pedig pont odavaló; de még nem késtél le, olvasd el: http://piszke.blogspot.com/2008/11/fzznk-knyvbl-vkf-xxi.html

duende írta...

Köszönöm, elküldtem! :-)